2014-ben megismertünk további családokat, akik tudták, hogy nem állami rendszerben képzelik el gyermekeik nevelését, így elkezdtünk számukra a gyermeknevelésről és a Waldorf-pedagógiáról szóló beszélgetéseket, előadásokat szervezni. Hamarosan már olyan családok is csatlakoztak kezdeményezésünkhöz, akik iskolát szerettek volna gyermeküknek, s – ugyan még nem sokat tudtak róla, de - a Waldorf-pedagógia rövid idő alatt szimpatikussá vált számukra. Mindannyian hatalmas lelkesedéssel vágtak neki az ismeretlennek, a Waldorf óvoda és iskola ideája Pakson egyre jobban körvonalazódott. 2015. január 20-án megalapítottuk az Aranyhal Waldorf Egyesületet. Feladatunk és küldetésünk az volt, hogy 2015 szeptemberében már egy működő óvodánk és első osztályunk legyen. Rengeteg munka állt előttünk: alapító pedagógus keresés, szervezeti felépítés, működés kialakítása, megfelelő épület találása, engedélyezések, az alapítás hírének eljuttatása minél több környékbeli családhoz. Heti rendszerességű találkozóink mellett, ahol tovább igyekeztünk mélyíteni tudásunkat a pedagógiával és annak szellemi hátterét adó antropozófiával kapcsolatban, napi szinten foglalkoztunk az alapítás fizikai teendőivel is: kerestünk-kutattunk, ügyintéztünk, vitatkoztunk, együtt sírtunk, nevettünk, szerveztünk. S egyre többen lettünk.
Tavasszal az épület is ránk talált, a dunakömlődi régi általános iskola képében. Ebben az évek óta használaton kívüli, elhanyagolt épületben kellett kialakítanunk az óvodát és iskolát úgy, hogy ez minél kevesebb befektetéssel és kompromisszummal megvalósulhasson. Nyár végén a működési engedélyt és a Waldorf Szövetség engedélyét is megkaptuk, így 2015. szeptember 1-én hivatalosan is megkezdhettük a működést egy óvodai csoporttal és egy elsős osztállyal. Az épületet Paks város Önkormányzata biztosítja számunkra azóta is, hosszú távú bérleti szerződés keretében.
Az alapítással nem ér véget egy intézmény élete, sőt – igazán ekkor kezdődik. Olyan ez, mint egy gyermek fogantatása és születése: 9 hónap után megérkezik a földi világba és családja gondoskodásában folytatja életét. Ez hatalmas felelősség a gyermek környezete számára – ez a gondolat kísér bennünket azóta is, és folyamatosan igyekszünk közösségi szinten is felnőni ehhez a feladathoz: alapítók, pedagógusok és szülők egyaránt. Ez, ugyanúgy, mint egy családban, nagyon nehéz munka. Konfliktusokkal és nehézségekkel jár, ám ha őszintén és hitelesen tesszük a dolgunkat, a gyermekeknek ez a valós, élettel teli környezet igazi fejlődést biztosít. A körülöttük lévő pedagógusok és munkatársak képzettek, elkötelezettek, s a jövőre készítik fel őket nemcsak tanulmányaikban, hanem emberi értékeik megerősítésében is. A gyermekek óvodánkban és iskolánkban jól érzik magukat, önmaguk lehetnek, kibontjuk személyiségüket, tanulnak, fejlődnek, s egyre magabiztosabban mozognak a világban. Környezetünket is folyamatosan szépítjük, s az épületek mellett 1 hektár földterület is rendelkezésünkre áll, ahol további terveink vannak.
Az elmúlt években növekedtünk, organikusan változtunk, alapító egyesületünk is bővítette tevékenységi körét, s ennek szellemében 2019-ben nevet változtatott: Fermentum Antropozófiai Műhely Közhasznú Egyesület.
A 2020-ban érkező, testi-, lelki- és szellemi szinten is sok mindent megváltoztató Világ-helyzet nálunk is számos folyamatot és változást indított el. Többek között ráébresztett bennünket arra, hogy a Rudolf Steiner tanításaihoz kapcsolódó Waldorf-pedagógia elmélyítése mellett még nagyobb hangsúlyt helyezzünk a közösség építésre, a természetközeliségre, a tevékenység-alapú nevelésre és a gyerekekkel való egyéni- és kisebb csoportos foglalkozásokra.
Mik a legnagyobb előnyeink, amit minden gyermeknek kívánhatunk?Személyes figyelem, tehetséggondozás, családias hangulat, valódi értékek ápolása, sokoldalú képzés: nemcsak kiváló matekosok és olvasni szerető gyermekek kerülnek ki tőlünk, hanem mindezek mellett megismerik a növényeket, az állatok gondozását, a szerszámok rendben tartását, tudnak és szeretnek takarítani, zenélni, szívesen mozognak és kirándulnak.
Élő bennünk a tanítás:
„Mindenfajta nevelés önnevelés, és mi, mint tanítók, nevelők csak a saját magát nevelő gyermek környezetét alkotjuk. A legkedvezőbb környezetet kell teremtenünk, hogy a gyermek úgy nevelje általunk önmagát, ahogy belső sorsát követve nevelődnie kell.”
Rudolf Steiner